... az új miniszterrel.

Az indexnek a jelölt meghallgatásáról szóló tudósításában az "energia" szó kétszer szerepel, mindkétszer az "energiaügyi" kifejezésben. Ehhez képest az energiaügyről egy büdös mukk sincs. Bezzeg a közösségi közlekedés fontosságáról (szeret bkv-val utazni, óhh), és "Tárcájának másik pilléréről, a hírközlésről", arról van.

Na mindegy, volt ez már így.

Update: a Hírszerző azért alaposabb volt.

Felsmann Balázs (FB) volt energetikai államtitkár tanulmányáról (pdf) lesz szó, nem kis késéssel, de mindegy. Hamar munka ritkán jó, ez legalábbis elégséges alapnak tűnik a védekezésre :)

Előre szólok, hosszú lesz, csak erősebb idegzetűek olvassák végig.

A tanulmány számos dolgot kezel nagyvonalúan (ld. lejjebb), ennek ellenére az a véleményem, hogy alapvetően helyes a címben megfogalmazott megközelítés: Felejtsük el az olcsó atomerőművi áram mítoszát!

Egyetértek Antal Dániellel, aki szerint a FB becslései optimisták. (Azaz, hogy FB ceruzája vékonyan fogott; nem mintha a tanulmány különösebb jelentőséget tulajdonítana annak, hogy 15 vagy 19 vagy 27 Ft.) A tanulmány a szemmel látható gyors elkészítés ellenére korrekt. Megközelítése mindenképpen helyes: „számoljunk már, mielőtt beszélünk”, mondja (ez ugyan alapvető lenne máshol, csak nálunk döntenek sajtpapírok alapján ezermilliárdokról és fél évszázadokról). Az az ellentétes feltevés, hogy „mindegy mennyibe kerül, kell az atom és kész”, egy újabb eocén programhoz vezethet, és FB szerintem ezt akarja megakadályozni.

Egy remek összefoglalás a 4-es metró körüli bóhockodás bohóckodás (natürlich) hosszú történetéről.

Hogy jön ez ide.

Úgy, hogyha valóban elkezdenek itt atomerőművet építeni, akkor valami nagyon hasonlóra kell számítani. Csak nem 195 milliárddal kezdik a kalkulációkat, hanem olyan 1800 milliárddal...

Update: a NOL is összeszedte a csúszások történetét metróügyben.

Nézzük meg figyelmesen az alábbi képet, és keressük meg rajta a különbségeket. Mármint a valósághoz képest, különös tekintettel a paksi bővítéssel kapcsolatos tíz perces parlamenti színjátékra.

Mindezt közpénzből, naná.

Persze a nyuszinak nincs zsákja, de ha húsvét körül dőlnek ki a csontvázak a szekrényből...

A MOL helyzete nem feltétlen egyedi. Az MVM-nél és a paksi atomerőműnél az elmúlt időkben derült ugye fény erre-arra.

Ön szerint milyen bank az, amelyik hitelt adna egy olyan cégnek, amelyből pár tízmilliárd tűnt el néhány hónap alatt? És amely cég akkori vezetője nem lát igazán problémát az ügyekben, és annyival intézi el az egészet, hogy neki nem kellett tudnia "apró" részletekről? És amely cég jelenlegi vezetője azt állítja, hogy 3-4 emberre rátolható a történet, és pár hét alatt elintézhető a dolog? És amely cégnél a tulajdonos, a mindenki által jól ismert és mostanában eléggé lesajnált magyar állam marad változatlanul? Mert ki fektetne be egy ilyen cégbe - és, végül is, ki fog pénzt adni az MVM-nek egy új atomerőműre...?

Nahát kéremszépen, kitört a nyilatkozatháború a MOL körül, ki mit tudott vagy nem tudott, politikai vagy üzleti kérdés stb. Utóbbiban nem foglalnék állást, nyilvánvaló dolgokra kár vesztegetni a szót (na mégis: mióta pénzügyi befektetés, ha a tőzsdei ár csaknem kétszereséért vásárolnak be egy cégbe?), ellenben van itt pár apróság, ami érdekes lehet.

Menjünk vissza az időben csaknem két évet, mit is írt a MOL vezető közgazdásza akkor az OMV MOL-ba történő bevásárlásával kapcsolatban:

Az OMV rossz hatékonyságú, mert állami cég. A MOL tökös, mert magáncég.

Azért az állami segítség (Lex MOL) jól jött, ha emlékezetem nem csal. Meg az is jól jött, amikor az állam a MOL-t hozta ki győztesnek a stratégiai gáztározó építési tenderen (állami 100 milliárdok, naná), még 2006(?)-ban. És persze az megint jól jött, amikor márciusban az újabb gáztározó ügyében a Gazprommal lehetett megállapodni, megintcsak állami 100 milliárdokért.

Most a MOL meg van sértve, és vádaskodik. Hogy ők nem tudták, meg a kormány miért nem csinált valamit. Utóbbival még egyet is tudnék érteni. Hogy a kormány az egészről semmit nem tudott, azt nehéz elhinni, mindenesetre az osztrák kormánynak azért szólhattak volna. Azért azt jegyezzük meg, az OMV mögött az orosz mackó megjelenése azért egyébként sem akkora wasistdas. Tisztára mint a szabadságharc leverése, labanc és muszka együtt üti a magyart.

Csak azt nem értem, ha tényleg nem tudták, miért nem gondolták, hogy egyszer mindenért fizetni kell?

Bizony, itt a lófej az ágyban, most jött el az idő, amikor a "majd egyszer kérünk Öntől valamit" kitétel teljesülni látszik. És ez nem lesz egyszerű:

Képzeljük el azt a bankot, amelyik szívesen hitelez egy olyan cégnek, ahol egy 21%-os tulajdonosról semmit nem lehet tudni. Vagy azt a befektetőt, amelyik megveszi egy ilyen cég részvényeit a tőzsdén. Vagy azt az országot, amelyik enged egy ilyen céget terjeszkedni a piacán.

Ugye, milyen nehéz.

Update. További érdekes információk, megállapítások. Pl.

Nagy az összefonódás az orosz energiakonszernek között, nem vállalható ellenük a nyílt konfliktus. Sok az ütőkártya a kezükben, például a nyersanyagárak meghatározása, vagy egyáltalán leszállítása. A konfrontáció biztos kudarcot jelentene a Mol számára.

A közt. elnök az alábbiakat mondta a paksi bővítésről a Heti Válasz és az MTA együttműködésében megrendezésre került, „Energia - másképp” című, a megújuló energiáról szóló konferencián:

Mindenesetre a paksi erőmű új blokkjainak előkészítését elrendelő országgyűlési határozat indokolása büszkén hivatkozik arra, hogy az atomerőművet a társadalom 73 %-a elfogadja – miközben erről nálunk sosem folyt társadalmi méretű vita.

Másrészt a bővítést lelkesen megszavazó országgyűlési képviselőket a legalapvetőbb információkkal sem látta el a törvénytervezet indokolása arról, valójában miért van szükség a bővítésre. (A termelt villamos energia kedvező árával kapcsolatban csakis a nukleáris fűtőelem költségét említi – nincs szó az óriási további költségekről, hogy csak a hulladék tárolását említsem. Arról sem szól, hogy például a legnagyobb blokknak hogy megfelelő tartalékkapacitást kell építeni. Bár idézi a MAVIR kapacitástervét, amely szerint 2025-re a mérleg kiegyensúlyozott, számos, meg nem nevezett bizonytalanságra utalva leszögezi, hogy a várható regionális kapacitáshiány miatt „indokolttá válhat” a Paksi Atomerőmű fejlesztése. E feltételes mód után határozza meg, hogy meg kell vizsgálni a 2025 utáni évek várható fogyasztói igényeit, a szomszédos energiapiacok várható helyzetét.) Eközben rengeteg friss irodalom foglalkozik pl. az új blokkok gazdaságosságának kérdőjeleivel.

"a bővítést lelkesen megszavazó országgyűlési képviselőket"

:)

Azt írja az MVM:

A Parlamentnek a szakminisztérium (KHEM) által előkészített, felelős határozata komoly szakmai elemzésekre épített. Az MVM emlékeztet arra, hogy a cégcsoport a tulajdonossal egyeztetve már eddig is jelentős munkát végzett, hiszen a Paksi Atomerőmű bővítésére vonatkozó Parlamenti döntést megalapozó szakértői vizsgálatok a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, jogi és társadalmi szempontok elemzésével, mintegy 300 mérnökévnyi ráfordítással immár két éve folytak. A parlamenti döntést követően mindezekre alapozva megkezdődhetnek a tényleges előkészületek, ennek részeként a szükséges engedélyeztetési eljárások [kiemelés tőlem].

Háhá.

Az MTA Energetikai Bizottságának elnöke beszélt arról is, hogy szükséges az országgyűlés hétfői döntése ahhoz, hogy előkészítsék a paksi bővítést, ugyanis az atomtörvény előírja, hogy új nukleáris létesítmény építésének előkészítéséhez a parlament elvi hozzájárulása szükséges. A döntés nélkül nem lehet továbblépni, mivel a tender kiírásához és a vizsgálatokat lefolytatásához is szükséges, ám ez még nem jelent zöld lámpát a beruházáshoz.

Ez volt a legjobb, amit találtam hirtelen. A szóbeli kommunikáció ennél is durvább ellentmondást tartalmazott, pl. a miniszteré, kb.-ra: "a kormány nem érezte magát felhatalmazva, a Parlament nélkül semmilyen előkészítő tevékenység nem folytatható" stb.stb. A tavalyi enpol koncepciót meg már csak félve idézem:

„[a kormány] kezdje meg az új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát. A szakmai, környezetvédelmi és társadalmi megalapozást követően a beruházás szükségességére, feltételeire, az erőmű típusára és telepítésére vonatkozó javaslatait kellő időben terjessze az Országgyűlés elé.”

Ha ez valakinek nem büdös, azon nem tudok segíteni.

Most, hogy az energiamezők jóslataiból a gáz és az atom után végül az olaj is valóra vált,a magyar sajtó felébredni látszik Csipkerózsika-álmából. Persze szokás szerint későn. Vajon mi minderől állapodhatott meg még GYF és népes kísérete (8 miniszter, 50 fő...) március 10-én Moszkvában?

Ezzel magyarázatot nyer, miért is tartott ki eddig az óriási nyomás ellenére GYF kormányzása.

Gázvezeték, gáztározó, atomerőmű, a MOL orosz kézben, mindezt jó részben Magyarország által finanszírozva. Így talán érthetővé válik a múltkori, offtopic bejegyzésem.

Mármint Pakson, a "Kocsis István és bandája" :) számára. Csak azt a kínzó kérdést nem sikerült megválaszolni, hogy miért is. Persze, biztos köze van az MVM-es, khmm, fogalmazzunk úgy, botrányhoz, de azért ezt a kérdést bővebben is ki lehetne fejteni. Ők ezt persze látványosan nem akarják, nade miért nem lép az állam valamely ilyesmire felhatalmazott intézménye? Mondjuk, az ügyészség? (A kérdés költői).