Felsmann Balázs (FB) volt energetikai államtitkár tanulmányáról (pdf) lesz szó, nem kis késéssel, de mindegy. Hamar munka ritkán jó, ez legalábbis elégséges alapnak tűnik a védekezésre :)
Előre szólok, hosszú lesz, csak erősebb idegzetűek olvassák végig.
A tanulmány számos dolgot kezel nagyvonalúan (ld. lejjebb), ennek ellenére az a véleményem, hogy alapvetően helyes a címben megfogalmazott megközelítés: Felejtsük el az olcsó atomerőművi áram mítoszát!
Egyetértek Antal Dániellel, aki szerint a FB becslései optimisták. (Azaz, hogy FB ceruzája vékonyan fogott; nem mintha a tanulmány különösebb jelentőséget tulajdonítana annak, hogy 15 vagy 19 vagy 27 Ft.) A tanulmány a szemmel látható gyors elkészítés ellenére korrekt. Megközelítése mindenképpen helyes: „számoljunk már, mielőtt beszélünk”, mondja (ez ugyan alapvető lenne máshol, csak nálunk döntenek sajtpapírok alapján ezermilliárdokról és fél évszázadokról). Az az ellentétes feltevés, hogy „mindegy mennyibe kerül, kell az atom és kész”, egy újabb eocén programhoz vezethet, és FB szerintem ezt akarja megakadályozni.
Nem azt mondja, hogy ne épüljön Magyarországon atomerőmű, hanem azt, hogy ne most, és ne így, azaz alátámasztás nélkül. Ehhez több érvet felsorol és kérdést tesz fel. Ezek közül csak az egyik a dokumentum fókuszában álló árkérdés. Nem az az állítása, hogy ne épüljön atomerőmű, mert drága lesz az áram, hanem hogy hagyjuk a dedós dumákat az olcsó atomerőművi árról, és vizsgáljuk meg alaposan a kérdést. (Gyengébbek kedvéért: mennyibe kerülhet az áram pl. 2022-ben, különböző erőműtípusokból, mit gondolunk most, hogy akkor elbírható lesz az ország számára, versenyképességi, szociális és egyéb szempontok figyelembevételével stbstb.). A lezajlott parlamenti döntéshozatal színjáték ideje alatt FB tanulmánya kiemelkedett a mezőnyből, tekintve, hogy a tanulmányon kívül semmi sem jelent meg az abban boncolgatott kérdésekről, az érdekelt felek a parlament különböző bizottságaiban és egyéb fórumokon megelégedtek lózungok puffogtatásával, miközben ismert, hogy számos vizsgálat elvégeztetett már.
Na akkor konkrétabban. Lássuk a tanulmányban „megálmodott” projekt kérdőjeles pontjait (ezek egy részét a tanulmány később maga is finomítja; ezeket a módosító feltevéseket is elemzem, külön megjelölés nélkül)! (+)szal jelöltem, ahol a változás növelheti, (-)szal, ahol csökkentheti a végleges árat. (+-)szal, aminél attól függ, milyen irányban módosítunk.
- 2,5 milliárd euró/1000 MW: kevésnek tűnik (+)
- Működési költségek: teljes kérdőjel (+-)
- Nem lesz meghibásodás (+)
- Az üzemeltetés során nem lesz szükség pótlólagos beruházásokra (+)
- Honnan lesz az MVM-nek 450 milliárdja? (+-)
- A kormány állami hitelgaranciát biztosít: erre elvileg nem nagyon van lehetősége (nem a válság miatt: EU versenyszabályok nem teszik lehetővé) (+)
- Így a 8% kamat is kérdésessé válik (-) (+)
- 84%-os load factor: több is lehet, de csak elvileg! (+-)
- 5% értékcsökkenés: függ a megtérülés idejétől (+-)
- 8% hozamelvárás: kevésnek tűnik (+)
- 20 éves hitel futamidő: a mai erőművek tervezett üzemidejéből kalkulálva várhatóan nagyobb lenne, de vajon a finanszírozók bíznak-e abban, hogy valóban elketyeg-e az erőmű 40-60 évig? Azaz (-), de az is lehet hogy (0), azaz nem változik.
- 20 éves megtérülés: a megtérülést a tulajdonosnak kell eldöntenie, de ez nem feltétlenül függ össze a tervezett üzemidővel, legalábbis nem lineárisan. És természetesen a hitel futamideje, azaz a bank(ok) is befolyásolja(ák) ezt a kérdést. Kérdéses, hogy bevállal-e az MVM (vagy bármely nagy cég) 20 évnél hosszabb megtérülést (csökkentve az áramárat, de ezzel esetleg növelve a veszteséges időszakot), veszélyeztetve talpon maradását? Szóval: elvileg (-), de a mértéke kérdéses, akár (0) is lehet.
- A tanulmányban elismerten nem szerepelnek a leszereléssel, a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos költségek (+)
- Az üzemanyag ára stabil lesz (+)
- A hitel építés közben fizetendő kamatai, az építkezésben bekövetkezett csúszások miatt alaposan boríthatják a tervezett költségeket (+)
- Menet közbeni költségnövekedés: ezt említi a tanulmány is, a tapasztalatok alapján azonban optimistának tűnő feltételezés, hogy 25%-nál meg tud állni, bármennyire is pontosak az előzetes kalkulációk (különös tekintettel a csúszásokra) (+)
- A tanulmány nem említi, de kalkulálni kell a beüzemeléskor várható gyermekbetegségekkel is (+)
- Szintén nem említi az abból fakadó kockázatokat, hogy 3. generációs reaktort gyakorlatilag sehol sem építettek még (a számunkra érdekes EU-ban és USA-ban sem), azaz nagyon kevés a tapasztalat velük. Az ebből fakadó kockázatok a fentiekre hathatnak, (+) előjellel.
Ugyanis, ahogy már említettem, 3. generációs atomerőmű még nem épült meg Európában (versenypiac!), sem az USA-ban (ahol a korábbi tapasztalatok arra kényszerítik a cégeket, hogy komolyan vehető kalkulációkkal jöjjenek elő – nem is épül semmi).
A validáláshoz, jobb híján, az egyetlen épkézláb megoldáshoz folyamodott FB: más, létező tanulmányokat vett elő. Itt FB elkövette azt a hibát, hogy régieket használt. Az MIT és a Chicago University tanulmányai túl öregek ahhoz, hogy komolyan számolni lehessen a bennük szereplő számokkal.
Látható, hogy az elsődleges peremfeltételre, a fajlagos bekerülési költségre vonatkozó becslések többszörösükre nőttek pár év leforgása alatt. Következésképp az MIT és a CU által 2003-2004-ben kalkulált energiaárnak mindenképpen magasabbnak kell lennie.
A finn és a francia példa részben hiteles lehetne, ha már készen lennének, de nincsenek (ne felejtsük, Ol-3-nak idén augusztusban indulnia kellene, most 2012 nyaráról beszélnek). A költségek egyik esetben ~52%-kal, a másiknál ~20%-kal növekedtek. Eddig.
Nem lesz banki finanszírozó: jelenleg Magyarországnak (több, itt most nem részletezendő okból) nem adnak, és az MVM-nek sem adnak (állami cég, magyarországi cég, jelenleg igen rossz pedigrével futó cég stb.). Marad az áramáremelés (ha megteheti ezt az MVM az EU-ban), de az két eredménnyel járhat: a termelő vállalatok lelépnek (Kína, Románia, Fehéroroszország stb.), a lakosság pedig elkezd takarékoskodni (mint teszi azt a gáz miatt: szigetel, ablakot cserél, lejjebb tekeri a termosztátot stb.). Szóval innen sem tűnik feltétlenül biztosíthatónak a szükséges tőke, az ország versenyképességében bekövetkező romlásról nem is beszélve.
Pl.
- Magyarország nincs időnyomás alatt.
- Már volt egy határozat, miért változott meg a kormány álláspontja?
- Minek még egy alaperőmű a 20-as évekre?
- Mi lesz a rossz hatásfokú erőművekkel, a megújulókkal?
- A szükséges járulékos beruházások (tartalékkapacitások) beruházási és üzemben tartási költségei?
Aki idáig eljutott, annak gratulálok. Hosszú lett. Én szóltam.
Utolsó kommentek