Energiaálság

Energiaügyi hangulatjelentés

Ol-3

Utolsó kommentek

  • DGy: Nem vitatkoznék a véleményedben foglaltakkal, de attól még az idézett kijelentés korrekt. Üdv: DGy (2010.02.06. 20:56)
  • becquerel: @antaldaniel: "nem lehet racionális számításokat végezni" Vagyis nem lehet megalapozott döntéseke... (2009.04.16. 16:37) Egy korrekt tanulmány margójára
  • antaldaniel: Amit a komment.hu-n írtam, az részben érinti a 8% kérdését. Nem mindegy hogy hol és mikor kezdenek... (2009.04.15. 16:18) Egy korrekt tanulmány margójára
  • csészekávé: én a végéig jutottam. én is gratulálok :D és leszedem az FB-tanulmányt. (2009.04.12. 14:44) Egy korrekt tanulmány margójára
  • Dübörgő Atomegér: Ez van, csapásokat adunk, és csapásokat kapunk! :) (2009.04.08. 15:10) Egy korrekt tanulmány margójára
  • Utolsó 20

Címkék

4es metró (1) áder (1) állam (3) al gore (1) áramár (4) áramfogyasztás (1) áramszolgáltatók (1) areva (1) aszódi attila (1) atomenergia (4) atomerőmű (5) belene (1) biomassza (1) biztonsági kultúra (2) bohunice (1) botrány (1) bulgária (1) cez (1) co2 (1) déli áramlat (3) e.on (1) elmü (1) emfesz (1) energiaárak (2) energiahatékonyság (2) energiainfo (1) energiamezők magyarországon (3) energiapolitika (1) energia hivatal (1) epr (1) ep választás (1) erőmű (2) eu (2) európai bizottság (1) évforduló (1) felmérés (1) felsmann balázs (1) fenntartható építészet (1) fidesz (1) firtas (1) flamanville (1) fodor (1) főváros (1) fűtési szezon (1) gáz (9) gázár (4) gazprom (10) gáztározó (3) gázüzletág (1) gázvezeték (3) gkm (1) gvh (1) gyurcsány ferenc (5) hatósági ár (2) háttér (1) high treason (1) hónig (1) index (11) ines (1) irm (1) javaslat (1) kákosy (1) kamu (6) karácsonyi díszkivilágítás (2) kelet európa (1) khem (1) kissinger (1) klímaváltozás (1) kocsis istván (2) kóka (1) kommunikáció (3) kormány (4) kormányzati negyed (1) közintézmények (1) külügy (1) kvvm (1) légkondicionáló (1) lex mol (2) liberalizáció (4) lovins (1) magyarország (2) magyar media (4) matula (2) mavir (2) medvegyev (1) megújulók (1) meinl (1) mfb (1) mol (12) mol menedzsment (1) moore (1) mvm (12) nanosolar (1) napelem (1) napenergia (2) napi gazdaság (2) negawatt (1) népszabadság (9) nukleáris reneszánsz (2) nyílt levél (1) olajár (4) olcsó energia (1) olcsó gáz (1) olkiluoto (1) omv (10) önkormányzatok (1) origo (1) oroszok (1) oroszország (10) orosz nagykövet (2) osztrák kormány (2) otp (1) paks (5) paks2 (3) parlament (4) passzív ház (1) piac (1) pocsékolás (1) putyin (3) reaktorépítés (1) rendellenesség (1) robin hood (1) rwe (1) sólyom (2) soros (1) stratégiai vállalat (1) szél (1) szélenergia (1) szennyezés (1) szerencs (1) szereptévesztés (1) szet (1) szlovákia (1) szolgálati (2) szurgutnyeftegaz (1) támogatás (2) társadalmi egyeztetés (2) távfűtés (1) tél (1) tepco (1) tricastin (1) tudatos fogyasztás (1) türkmenisztán (1) tyimosenko (1) új atomerőmű (12) ukrajna (6) urán (2) uránbánya (2) usa (3) üzemzavar (2) válság (7) vattenfall (1) vg (1) vicc (1) villamosenergia piac (3) villamos energia (1) wildhorse (3) Címkefelhő

2009. április. 08. 11:24

Egy korrekt tanulmány margójára
-
becquerel

Felsmann Balázs (FB) volt energetikai államtitkár tanulmányáról (pdf) lesz szó, nem kis késéssel, de mindegy. Hamar munka ritkán jó, ez legalábbis elégséges alapnak tűnik a védekezésre :)

Előre szólok, hosszú lesz, csak erősebb idegzetűek olvassák végig.

A tanulmány számos dolgot kezel nagyvonalúan (ld. lejjebb), ennek ellenére az a véleményem, hogy alapvetően helyes a címben megfogalmazott megközelítés: Felejtsük el az olcsó atomerőművi áram mítoszát!

Egyetértek Antal Dániellel, aki szerint a FB becslései optimisták. (Azaz, hogy FB ceruzája vékonyan fogott; nem mintha a tanulmány különösebb jelentőséget tulajdonítana annak, hogy 15 vagy 19 vagy 27 Ft.) A tanulmány a szemmel látható gyors elkészítés ellenére korrekt. Megközelítése mindenképpen helyes: „számoljunk már, mielőtt beszélünk”, mondja (ez ugyan alapvető lenne máshol, csak nálunk döntenek sajtpapírok alapján ezermilliárdokról és fél évszázadokról). Az az ellentétes feltevés, hogy „mindegy mennyibe kerül, kell az atom és kész”, egy újabb eocén programhoz vezethet, és FB szerintem ezt akarja megakadályozni.

Nem azt mondja, hogy ne épüljön Magyarországon atomerőmű, hanem azt, hogy ne most, és ne így, azaz alátámasztás nélkül. Ehhez több érvet felsorol és kérdést tesz fel. Ezek közül csak az egyik a dokumentum fókuszában álló árkérdés. Nem az az állítása, hogy ne épüljön atomerőmű, mert drága lesz az áram, hanem hogy hagyjuk a dedós dumákat az olcsó atomerőművi árról, és vizsgáljuk meg alaposan a kérdést. (Gyengébbek kedvéért: mennyibe kerülhet az áram pl. 2022-ben, különböző erőműtípusokból, mit gondolunk most, hogy akkor elbírható lesz az ország számára, versenyképességi, szociális és egyéb szempontok figyelembevételével stbstb.). A lezajlott parlamenti döntéshozatal színjáték ideje alatt FB tanulmánya kiemelkedett a mezőnyből, tekintve, hogy a tanulmányon kívül semmi sem jelent meg az abban boncolgatott kérdésekről, az érdekelt felek a parlament különböző bizottságaiban és egyéb fórumokon megelégedtek lózungok puffogtatásával, miközben ismert, hogy számos vizsgálat elvégeztetett már.

Na akkor konkrétabban. Lássuk a tanulmányban „megálmodott” projekt kérdőjeles pontjait (ezek egy részét a tanulmány később maga is finomítja; ezeket a módosító feltevéseket is elemzem, külön megjelölés nélkül)! (+)szal jelöltem, ahol a változás növelheti, (-)szal, ahol csökkentheti a végleges árat. (+-)szal, aminél attól függ, milyen irányban módosítunk.

 

-         2,5 milliárd euró/1000 MW: kevésnek tűnik (+)

-         Működési költségek: teljes kérdőjel (+-)

-         Nem lesz meghibásodás (+)

-         Az üzemeltetés során nem lesz szükség pótlólagos beruházásokra (+)

-         Honnan lesz az MVM-nek 450 milliárdja? (+-)

-         A kormány állami hitelgaranciát biztosít: erre elvileg nem nagyon van lehetősége (nem a válság miatt: EU versenyszabályok nem teszik lehetővé) (+)

-         Így a 8% kamat is kérdésessé válik (-) (+)

-         84%-os load factor: több is lehet, de csak elvileg! (+-)

-         5% értékcsökkenés: függ a megtérülés idejétől (+-)

-         8% hozamelvárás: kevésnek tűnik (+)

-         20 éves hitel futamidő: a mai erőművek tervezett üzemidejéből kalkulálva várhatóan nagyobb lenne, de vajon a finanszírozók bíznak-e abban, hogy valóban elketyeg-e az erőmű 40-60 évig? Azaz (-), de az is lehet hogy (0), azaz nem változik.

-         20 éves megtérülés: a megtérülést a tulajdonosnak kell eldöntenie, de ez nem feltétlenül függ össze a tervezett üzemidővel, legalábbis nem lineárisan. És természetesen a hitel futamideje, azaz a bank(ok) is befolyásolja(ák) ezt a kérdést. Kérdéses, hogy bevállal-e az MVM (vagy bármely nagy cég) 20 évnél hosszabb megtérülést (csökkentve az áramárat, de ezzel esetleg növelve a veszteséges időszakot), veszélyeztetve talpon maradását? Szóval: elvileg (-), de a mértéke kérdéses, akár (0) is lehet.

-         A tanulmányban elismerten nem szerepelnek a leszereléssel, a radioaktív hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatos költségek (+)

-         Az üzemanyag ára stabil lesz (+)

-         A hitel építés közben fizetendő kamatai, az építkezésben bekövetkezett csúszások miatt alaposan boríthatják a tervezett költségeket (+)

-         Menet közbeni költségnövekedés: ezt említi a tanulmány is, a tapasztalatok alapján azonban optimistának tűnő feltételezés, hogy 25%-nál meg tud állni, bármennyire is pontosak az előzetes kalkulációk (különös tekintettel a csúszásokra) (+)

-         A tanulmány nem említi, de kalkulálni kell a beüzemeléskor várható gyermekbetegségekkel is (+)

-         Szintén nem említi az abból fakadó kockázatokat, hogy 3. generációs reaktort gyakorlatilag sehol sem építettek még (a számunkra érdekes EU-ban és USA-ban sem), azaz nagyon kevés a tapasztalat velük. Az ebből fakadó kockázatok a fentiekre hathatnak, (+) előjellel.

A plusz-mínusz jeleket mechanikusan összegezve nem lehet értékelhető eredményt kapni. A lényeget ugyanis a bekerülési ár, a tőkeköltségek (ami növekszik a csúszások miatt), a hitel futamideje, a megtérülés, illetve az elvárt hozam adják. Ezeknél van, ahol (+), van, ahol (–) szerepel, de hogy milyen irányban hatnak összességében, azt nem igen lehet megmondani.

Ugyanis, ahogy már említettem, 3. generációs atomerőmű még nem épült meg Európában (versenypiac!), sem az USA-ban (ahol a korábbi tapasztalatok arra kényszerítik a cégeket, hogy komolyan vehető kalkulációkkal jöjjenek elő – nem is épül semmi).

A validáláshoz, jobb híján, az egyetlen épkézláb megoldáshoz folyamodott FB: más, létező tanulmányokat vett elő. Itt FB elkövette azt a hibát, hogy régieket használt. Az MIT és a Chicago University tanulmányai túl öregek ahhoz, hogy komolyan számolni lehessen a bennük szereplő számokkal.

Nézzük csak meg a FERC által tavaly készített, a rendelkezésre álló becslések összegzését bemutató ábrát:

 

 

Látható, hogy az elsődleges peremfeltételre, a fajlagos bekerülési költségre vonatkozó becslések többszörösükre nőttek pár év leforgása alatt. Következésképp az MIT és a CU által 2003-2004-ben kalkulált energiaárnak mindenképpen magasabbnak kell lennie.

Csak a szemet legeltetni, imhol a Moddy’s tavalyi elemzése. Mi, mennyibe kerül, szerintük.

 

 

Fontos érteni két dolgot: a (akár szocialista, akár nem) múltbeli, illetve a mai kínai, indiai, japán, dél-koreai adatok jórészt irrelevánsak. Monopolpiaci körülmények, ahol a kockázatokat nem a beruházó, hanem más (állam, fogyasztó, adófizetők stb.) viseli, az egy teljesen más történet. A mai atomerőművek ezen kívül drágábbak, mint valaha (a biztonságnak ára van…).

A finn és a francia példa részben hiteles lehetne, ha már készen lennének, de nincsenek (ne felejtsük, Ol-3-nak idén augusztusban indulnia kellene, most 2012 nyaráról beszélnek). A költségek egyik esetben ~52%-kal, a másiknál ~20%-kal növekedtek. Eddig.

És még egy ábra, annak alátámasztására, miért csak korlátozottan alkalmazhatóak nálunk az ázsiai tapasztalatok, miért érdemesebb az európai és USA-beli példákat ismertetni.

Igen, mit itt Európában ezt másképp csináljuk. Külön felhívnám a figyelmet, hogy ha 20 évvel ezelőtt sem ment valami fényesen, akkor az azóta elvesztett gyakorlat, a tapasztalatok hiányában nem várható, hogy sikerül az ázsiai szintet megközelíteni (a problémákat Ol-3 világosan mutatja, a jelenleg kalkulált 7 évével; és egyelőre Flamanville se tűnik lényegesen jobbnak). Autót is a japánok tudnak hatékonyan gyártani – atomerőművet is jobban építenek, úgy látszik. Ergo drágább is lesz nálunk.

A múltbeli amerikai példák ismertetésében semmi kivetnivalót nem látok. Egyrészt, FB mindössze annyit mond, hogy „a tapasztalati adatok elemzése óvatosságra kell, hogy intsen”. Másrészt, ahogy fentebb már említettem, az USA-ban, épp ezek miatt komoly elemzéseket kell lerakni az asztalra – ugyanis csak a hozzánk hasonló provinciális országokban gondolják, hogy a múltnak ebből a szempontból nincs relevanciája.

További szempontok, amelyek hatással vannak a fentiekre:

Nem lesz banki finanszírozó: jelenleg Magyarországnak (több, itt most nem részletezendő okból) nem adnak, és az MVM-nek sem adnak (állami cég, magyarországi cég, jelenleg igen rossz pedigrével futó cég stb.). Marad az áramáremelés (ha megteheti ezt az MVM az EU-ban), de az két eredménnyel járhat: a termelő vállalatok lelépnek (Kína, Románia, Fehéroroszország stb.), a lakosság pedig elkezd takarékoskodni (mint teszi azt a gáz miatt: szigetel, ablakot cserél, lejjebb tekeri a termosztátot stb.). Szóval innen sem tűnik feltétlenül biztosíthatónak a szükséges tőke, az ország versenyképességében bekövetkező romlásról nem is beszélve.

Maradnak az oroszok…? Lehet, de azt már sejtjük, hogy az nem lenne ingyen, ahogy annak idején sem volt az.

Végezetül említsük meg a tanulmány további fontos felvetéseit. Ezek egyrészt elviek, másrészt a gazdaságossági kérdést piszkálják.

Pl.

-         Magyarország nincs időnyomás alatt.

-         Már volt egy határozat, miért változott meg a kormány álláspontja?

-         Minek még egy alaperőmű a 20-as évekre?

-         Mi lesz a rossz hatásfokú erőművekkel, a megújulókkal?

-         A szükséges járulékos beruházások (tartalékkapacitások) beruházási és üzemben tartási költségei?

Ezekre egyáltalán nem érkezett válasz.

Aki idáig eljutott, annak gratulálok. Hosszú lett. Én szóltam.

 

7 komment


Címkék: áramár új atomerőmű felsmann balázs


A bejegyzés trackback címe:

https://energiaalsag.blog.hu/api/trackback/id/tr311053488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.04.08. 12:23:09

Üdv!

Majd érdemben is hozzászólok, de ha már ajánlottad magad nálam, én is ajánlom magam nálad!

nukleraj.blog.hu/2009/03/27/egy_kicsit_sem_korrekt_elemzes

Most meló...

Egér

becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2009.04.08. 13:03:43

Ja, erre nem gondoltam, nem ajánlani akartam magam, csak szólni, hogy elkészült. Na mindegy, ha már így alakult.

becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2009.04.08. 13:05:01

Végeztem pár módosítást, az egyiket a 8%-os kamatnál, elírtam az előjelet, ez látszik is; a többi csak apróság, hogy növelje az érthetőséget meg az olvashatóságot.

Dübörgő Atomegér · http://nukleraj.blog.hu 2009.04.08. 15:10:08

Ez van, csapásokat adunk, és csapásokat kapunk! :)

csészekávé 2009.04.12. 14:44:50

én a végéig jutottam. én is gratulálok :D

és leszedem az FB-tanulmányt.

antaldaniel 2009.04.15. 16:18:02

Amit a komment.hu-n írtam, az részben érinti a 8% kérdését. Nem mindegy hogy hol és mikor kezdenek bele egy atomerőmű építésébe. A mai magyar gazdaságban a 8%-os garantált hitelkamat és a 8%-os hozamelvárás is alacsonynak tűnik, márpedig magasabbbal számolva sokkal rosszabb a megtérülés. De az is igaz, hogy nem normális a 8% közeli reálhozam sem a hitel-, sem a tőkeprémium oldalán. Ha sikerül öt év alatt konszolidálni a magyar gazdaságot, akkor sokkal jobbak is lehetnek a számok. Persze, akkor mások lesznek a relatív árak is, máshogy fogjuk értékelni az urán elérhetőségét, stb. Ezért is gondolom azt, hogy egy olyan időszakban, amikor se a pénz, se az eszközök ára nem számítható ki a válság miatt hosszú időre, nem lehet racionális számításokat végezni.

becquerel · http://energiaalsag.blog.hu 2009.04.16. 16:37:24

@antaldaniel: "nem lehet racionális számításokat végezni"

Vagyis nem lehet megalapozott döntéseket hozni. Nem mintha bárki törekedett volna rá :)
süti beállítások módosítása